23.Fejezet

A tengerpart

Botan összegyűjtötte a többi lányt, és már mindenki készen állt. Amikor épp a ház ajtajában Yukina volt háttul, és becsukta az ajtót, hirtelen megszólalt:

-Áll!-Yukina

-Mi a baj Yuki?-Keiko

-Hol van Hiei úrfi?

-Tudtam, hogy valaki hiányzik!-Botan

-Megkérdezem, hogy lejön-e.-mondta Yukina nagy mosolllyal.

-Rendben, de nem hiszem, hogy sikerülne...-Botan

Yukina gyorsan felrohant Hiei szobájába, ahol kivételesen világos volt, és a fiu az ablakban ült.Bekopogott.

-Gyere be!-jött a hang belülről.

Yukina benyitott.

-Üdvözlöm Hiei úrfi.

-Szia Yukina. Minek köszönhetem a látogatásodat?

-Azt szeretném kérdezni, hogy lejönnél-e velem és a többiekkel a partra.

-Háát...-Hiei nagyot sóhalytott, majd biccentett a fejéjvel, hogy lemegy.-Lemegyek, de nem fürdök.

-Rendben.:D:D:D

Hiei lemászott az ablakbol ( nagy ablakok voltak, mármint szélességileg), és elindultak. Hiei Yukina mellett megállt az ajtóban.

-Mi a baj Hiei úrfi?

-Áh...semmi, csak elgondolkodtam.

-Akkor igyekezzünk!A többiek már nagyon várnak.-ezzel Yukina megragadta Hiei kezét, és elkezdte húzni. Hiei próbált szabadulni, de nem tudott.Majd az ajtóban megállt, mielőtt ki tudta volna nyitni Yukina.

-Tudod mit Yuki?Inkább maradok.

-Ne légy szégyellős!Gyere.-ezzel Yukina kinyitotta az ajtót, és kiráncigálta.Nehezen ment neki, de a végén:

-Oké, okééé!!Megadom magam!-Hiei

-Nah végre-mondta Yukina mosolyogva, és elengedte Hiei kezét.

-Látom nehezen, de sikerült!-Botan

-Ez nem ér!!Én persze nem tudtam lehívni!-mondta Nao sértődötten.Ezek után, míg leértek a partra, senkihez nem beszélt.

Leértek a partra:

-Nah végre, hogy leértünk!Jó megint itt!Nem Nao?-Elis.De Naomi nem válaszolt.

-Ne duzzogj már!

-Pff...

-Hé Hiei!Kérj már tőle bocsánatot?-Elis

-Miért kérjek bocsánatot?-Hiei

-Mert gonoszul viselkedtél vele!

-Majd ha lessz kedvem, akkor bocsánatot kérek...de ennek nem tul nagy az esélye...-mondta unottan.

-Pppfff....-duzzogott tovább Nao.

Ezek után lepakoltak, és mint az őrült kakienő majmok, rohantak a vízbe.Kivéve Naomi, és Hiei.Naomi a plédre ült, és figyelte ahogyan a többiek jáccottak a vízben, Hiei pedig a fölötte lévő fán hűsölt.

-Hé skacok!!Nem jöttök be?-Yusuke

Erre Nao  nem válaszolt, Hiei pedig csak odakiabált, hogy nincs kedve.

10 perccel később Hiei leugrott Naomi mellé:

-Te meg mit akarsz?-Nao

-Nézzenek oda!Hozzámszóltál-Hiei

-Pff...mond mit akarsz?

-Megszégyenülni.

-He?

-Bocsánatot szeretnék kérni....

-Wááo...te olyant is tudsz?-mondta sunyi vigyorral

-Vagy mi....

-Nah mond ki!!

-...

-Mond kiii!!

-Bocsi.....-mondta kicsit elpirulva(hehehe)

-Háát....

-Mi háát?

-Szégyenülj meg  még inkább!!-mondta kis kacaj kíséretében.

-Neeeeeeeee!!-mondta nagyon ellenkezve

-Deee:D:D

-Jo...mit akarsz?

-Monnyukk....egy puszit!:D:D-mondta nagyon röhögve-"na ezt ugyse csinálja meg:D:Daztán még durvábbakat találok ki....monnyuk lehetne a szolgám"-gondolta.

Viszont alig bírta sunyi vigyor, és röhögés nélkül, ezért elfordult a másik oldalra.

És nagy meglepetésére Hiei odafordult, és a nyakára nyomott egy jo nagy nyálas puszit.

-Megcsináltad?-mondta elpirulva

-Simán.-mondta kedvesen, és mosolyogva(wáo)

-Nem hittem volna...

-Most ha megengeded, visszamegyek a fára.

Ezzel felugrott, és elfeküdt.Naomi bement a vízbe, mostmár boldog volt.Így telt el ez a nap:D

Folyt.köv.

By:Lecso