48 órás boldogság

Kurama reggel korán kelt pedig szombat volt. Csak Botanra gondolt! Vajon most mit csinálhat? Egy darabig még feküdt az ágyon. Majd felkelt, járkálni kezdett a szobában….

Eközben Botan az szintén így tett a túlvilágon! Nem tudott tovább várni, elindult Kuramához. Nem az ajtóhoz ment, hanem Kurama ablakához repült. Kopogtatott. Kurama felugrott az ágyról és rögtön az ablakhoz rohant. Berántotta Botant. Kurama elveszítette az egyensúlyát és a földre esett Botan meg rá esett.

- Jó reggelt Kurama!

- Neked is Botan!

Majd egy csókkal üdvözölték egymást. Nagy nehezen felálltak, de nem tudtak egymás karjaiból szabadulni. Hosszú percekig csak álltak, hosszan egymás szemébe nézve, amikor megszólalt az ajtócsengő.

-vajon ki lehet az ilyenkor! -bosszankodott Kurama

Kurama és Botan kinyitották és Yusukeék berontottak az ajtón!

-Na mi van turbékoló kis galambok?- röhögött Kazu

-Honnan tudjátok?- csodálkozott Kurama

-Tudod Botánból nem nehéz kiszedni!- válaszolt Yusuke

-Bocs Kurama

-Semmi baj!

-Hagy, gratuláljunk! Meg volt a nászéjszaka?

Kurama erre úgy seggberúgta Yusukét. Mindenki nagyon örült nekik és ünnepeltek estig. Kora hajnalban tért mindenki haza. Hajnal után Botan kettesben maradt Kuramaval, nagyon boldogok voltak, nem is sejtették mi vár rájuk!

Az alvilágban egy Miyuki nevű démon nem nézte ezt jó szemmel.

-Érezzétek ma még jól magatokat! Holnap minden szörnyű lesz! A bosszúm elér Youku Kurama!

Esteledett Botan és Kurama kint sétáltak a parkban. Csöndes volt minden, az ég is tiszta volt, de még is valami megzavarta a csendet! Az égen sötét felhők gyülekeztek és villámlott. Botan sikítva kurama mögé futott, de késő volt Botan felemelkedett és a felhő felé szállt-

-Kurama segíts!!!!!!

-Botan!!!

De hirtelen a felhő elnyelte és egy sötét hang törte meg az éjszakát.

- Ha viszont akarod látni, holnap gyere az alvilágba és egyedül!

Az ég ismét kitisztult és kurama egyedül maradt az éjszakában!

Folyt. Köv.