6. rész

Egy ujj szerelem.

Amint felértek a szellemvilágba Koenma irodájába mentek.

-         Szia Koenma nagyúr bevált a terved.

-         Igen ez nagyon jó.

-         Ko .. Koenma nagyúr tényleg te vagy az, kérdezte a Kati öccse.

-         Igen én vagyok. Miért lepődtél, meg a Kati mondta, hogy létezik a szellemvilág, de nem hittek neki.

-         De tényleg létezik ez tök szuper.

-         Igen ez nagyon jó. De miért akartál idejönni?

-         Mert beszélnem kell Yukinával.

-         Csak nem arról, amit még akkor mondtál nekem, amikor otthon voltam?

-         Miről akarsz te beszélni a csajommal?

-         Jaj Kuwabara ne nevettess nem a csajod, hisz még udvarolni se tudsz rendesen.

-         Mit mondtál? Megfogta a Kati felsőjét a nyakánál, majd felhúzta a nyakához alig ált a Kati a lábán.

-         Kuwabara azonnal tedd le a Katit vagy levágom a kezedet. Mondta hiei aki kardja markolatán, pihentette kezét. – egyébként meg igaza van.

Kuwabara kénytelen volt elengedni őt.

-         Gyere Karesz, elviszlek a szobájáig. Addig se látom ezt az idióta alakot.

-         Te vagy idióta. Mondta Kuwabara. Szerencséje volt hogy ezt már nem hallotta a Kati, mert biztos, hogy megölte volna.

A Kati és öccse bekopogtak Yukinához.

-         Yukina az öcsém beszélni szeretne veled.

-         Rendben.

Yukina és Karcsi bementek a szobába és sokat beszélgettek. Amikor kijöttek már egy pár voltak.

-         Na sikerült.

-         Aha.

Bementek Koenma irodájába a csapat még mindig ott volt.

-         Sziasztok visszajöttünk

-         Na sikerült levenni a lábáról Yukinát? Kérdezte Kurama

-         Igen már egy pár.

-         Na végre nem ez a tökkelütött a fiúja.

-         Remek majd egy hét múlva Genkaynál talizunk és elmesélünk mindent, amit tudunk rólatok ezt még az elején, mikor megjöttem megígértem Keikonak.

-         Igen tényleg megígérte.

-         Rendben ott talizunk.

Egy hét múlva a csapat Genkay mesternél találkozott.

-         Na már csak a cumis hiányzik.

-         Már rég itt vagyok, ha nem tűnt volna fel.

Vízcsepp mindenkinek.

-         Koenma nagyúrra ne mondj ilyet, hogy cumis Kuwabara mert még megbánod.

-         Tehát meséljetek nekünk, mit tudtok rólunk? Hiei.

-         Rendben akkor kezdem. Yusuke meghal felkerül a szellemvilágba Koenma próbákat, állít elé a visszatérése miatt az emberi világba majd visszatérve, találkozol Hieiel és kuramával. Kurama nem volt vészes meg szerette volna menteni az édesanyát. Hiei már keményebb ellenfélnek bizonyult elrabolta Keikot aztán szörnyet akart csinálni belőle. De végül legyőzted.

-         Hát igen mi aztán jót szórakoztunk rajtatok. Karesz.

-         Tehát folytatom. Itt ezután eljöttetek Genkay mesterhez mindketten, de nem tudtatok egymásról. Majd a rovarsípot kellett megszereznetek és Suzakuval küzdöttél utoljára Yusuke. Majd következett hiei húgának Yukinának az elrablása.

-          Micsoda a tökmag meg Yukina testvérek?! Ez nem lehet igaz!

-         Fogd be balfácán igen Yukina a húgom.

-         Ez nem lehet!

-         De igaz. Tehát ezután jött a sötét harcművészetek viadala, amin Győztetek. Majd az új csapattagok elraboltak Yusuke és utána jött Sensui, akit legyőztetek a hat társával együtt. Itt kiderült, hogy mazoku vagy, majd elmentél Kurukohoz akihez elmentek apád követei is mikor te, ott voltál. Majd hiei Kurama és te lementetek az alvilágba a három nagyúrhoz te Yusuke apádhoz, Kurama Yomihoz és hiei mukurohoz. Három évre távoztatok. Yusuke apja rayzen egy évvel később meghalt. Majd te elmentél Yomihoz Yusuke és viadalt, szerveztél majd Kurama lemondott régi énjéről, de most látom hogy mégsem.

-         Hát… izé…. Ö tényleg.

-         Tehát a vége pedig az lesz, hogy visszajöttetek és a tengerparton voltatok játszottatok.

-         Hu ez aztán szép történet volt. Yukina

-         Köszi Yukina.

-         Nincs mit.

-          Nagyon örülök, hogy ilyen jól szórakoztatok a történeten

-          Kati álmos vagyok.

-          Karesz gyere és aludhatsz. Genkay mester.

-          Menj nyugodtan nagyon jó lesz, ha alszol kicsit. Kurama

-          Köszi Kurama. Kati

-          Rendben most pedig mesélj milyen vicces dolgokat csináltunk?

-          Oké. A viadalon Kuwabara, amikor Sisiwakamaru elküldte a másik stadionba aztán visszatért és elkezdett pofázni? Meg mielőtt harcoltak volna, elkezdi Sisiwakamaru hogy bamba arc aztán Kuwabara megy a küzdőtérre, de ti Kurama elkezdtétek, hogy milyen igaz. Kezdte Hiei. Szégyellem, bevallani de tényleg találó ez a név folytatta Kurama. Kuwabara meg leesik a ring széléről?

-          Igen emlékszünk tényleg nagyon mókás volt.

-          Aztán meg a viadal végén mikor azt hitte Yusuke hogy Kuwi meghalt, amikor meg bocsánatot kért az meg felpattan és elkezdi, hogy” hé itt vagyok, ragyogok nem haltam meg virulok, he, he, he, na mi a pálya? Kuwabara feltámadt.”

-          Igen én meg mondtam hogy ti mind átvertetek.

-          Aha te még mindig emlékszel?

-          Hát erre az idióta alakra mindig emlékezni fogok.

-          Mit mondtál Urameshi?

-          Kuwabara fejezd be! Szedte le a fejét Kurama.

-          Jól van, na nem kell leharapni a fejem.

-          Akkor hallgass el! Hiei.

-          Kösz hiei.

-          Nincs mit, de folytasd.

-          Tehát folytatom, amikor ez is megvolt akkor volt még egy összetűzésetek. ” Kár hogy nem sikerült megölnie. Ezek szerint még egy darabig a nyakunkon fogsz maradni. Mondta hiei majd erre Kuwabara: muszáj folyton cseszegetned tökmag?”

-          Tényleg erre én is emlékszem. Hiei.

-           Volt az is, amikor hülye képet vágtam ugye? Kurama

-          Aha igen.

-          Nos már sötétedik mennem, kell, mondta Kuwabara és elment.

-          Mi is menjünk Kati Koenma te is. Mondta botán és már mentek is, de a Kati kuramával maradt

-          Én kuramával maradok.

-          Rendben.

Majd Kurama és a Kati saját szobájukba mentek a Katinál az öccse is ott volt. Majd mindenki elaludt.