Múlt,Jelen,S Jövő

Ötven évvel ezelőtt az embereknek egy távoli,számukra létezetlen világban,ahol démonok és szörnyek harcoltak életükért,minden megváltozott..egy levél,egy pergamen,a prófécia feldúlta az alvilágot és a kétségbeesés közepére száműzte.Pusztulást,káoszt,gyötrelmet jövendőlt a tekercs,és aki elhozza egy démon és egy halandó szülötte.Ezt hallotta,ismerte mindenki..de tévesen..az egész alvilágot átverte egyetlen papírdarab..nem volt belőle igaz egy sor,egy mondat,egy szó sem..mindez csak egy kitaláció volt..egy hazugság mely mégis igazzá válhat,ha a Sors úgy forgatja kártyáit..a gyermeket letaszították az örök szenvedés sötétjébe,az örök fájdalomba..le a pokol kapujába..és ott várt rá a Végzet,akit elvakított egy hazug boszorkány ostoba szavai..ő is a Sors játékszere lett..hitte,hogy ebben a gyermekben megleli nemes utódját,és ha számára eljön a vég,akkor elfoglalhatja helyét a pokol tornácán..magához vette hát a gyermeket,sajátjaként nevelte és megtanította minden kegyetlen dologra,amit egy vérbeli szörnyeteg ismerhet..hitte,hogy úgy lesz,ahogy a boszorkány jósolta,de nem..a Sors rávetette hálóját,és végigkisérte a gyermek taníttatásait..eljött az idő,hogy a gyermek akiből az új Végzet neveltetett,elfoglalja a pokoli trónusát..de a Sors másképpen akarta..az öreg Végzet erejét átadva az utódjának,megszünt létezni..és a Sors kihasználva a fiatal uralkodó tapasztalatlanságát,elvette annak lelkét és öntudatát.. az ifjú Destiny nem volt más,mint egy báb a Sors kezében,és az aki valóraváltja a pokoli próféciát...

Youko Kurama vagy Suichin Minamino..álmodik,oly sok ideje alszik már,de fel nem ébredt..fogságba esett egy álomban,ami már nem egy álom,nem is rémálom,hanem maga a jelen..csak a rideg teste hevert az emberi világ melegében..Lelke és tudata a kegyetlen,rideg alvilág fogságában bolyongott..Félig tudatlanul..Szegény, átvert lélek..Ő is a sors játékszere lett..minden úgy történik,ahogy a Sors akarta..Sucihin Minamino oldala egyre jobban a feledés homályába merül,és a démoni Youko Kurama újjáéled..végig ezt akarta a Sors,hogy Youko feltámadjon szunnyadó poraiból..De nem csak ő élet újjá,hanem annak a gyermeknek az anyja,aki most öntudatlanul a világokat akarja vérpatakká tenni..Szegény nő,bár tudja minden a Sors keze,nem tud ellene semmit sem tenni,hisz csak egy egyszerű halandó..ki hinne neki?bolond..mondaná mindenki..nem segítene senki sem neki..túl késő lenne már mindenre..későn térnének észhez az alvilág legerősebbjei,hogy baj van..már a sötétség körbe fonná az alvilágot..vér és dög szag marná torkukat,szánalmas életeikért könyörögnének..de mindegy lenne már..hiába mondjuk a Sors jó vagy mostoha..ez a Sors számukra csak a véget hozza.. ha mégis hinnének ennek az élőhalott nőnek,mit tehetnének?szálljanak szembe a sorssal?az élet írányítójával?de mégis hogy? azt se tudják ki ő? senki sem látta még..aki látta,az meg öntudatlanul mocskolja be kezét mások mocskos vérével..győzhetnek e egyáltalán vagy bármit is tesznek a sors úgy is saját érdekeire formál mindent?tehát befellegzet a világoknak?mindenki a Sors lábai előtt fog heverni?üvölteni?könyörögni?haldokolni?ez lenne tehát a kínkeserves jövő?!...