Sötét esős éjjel volt az erdőben, amikor hirtelen halk zihálás törte meg a csendet. Egy magas, csinos alak bontakozott ki a sötétből.  Teljes erejéből futott mintha üldözte volna valaki. Lassan az erdőből még az éjnél is feketébb alakok bukkantak elő. A lánynak ekkor már fogyni kezdett az ereje. Megállt, hátranézett. A horizonton egy pár démonfarkas bukkant elő. Nagyjából olyanok voltak mint az igazi farkasok, csak testük sokkal erősebb és nagyobb. Fogaik élesebbek, karmaik hosszabbak. Nem hajtotta őket más csak az eszelős düh és a gyűlölet. Már csak a bosszúnak éltek, s nem is érdekelte őket más. Majd újabb és újabb vérszomjas vadállatok kerültek elő.

     A lány újra futásnak eredt. De üldozői fáradhatatlanul követték. Megbotlott és elesett. Valahogy nagy nehezen feltápászkodott, de már tartani is alig tudta magát. Majd szembeállt a démonfarkasokkal és felemete karjait. Kezeiből vörös tűz tört elő, s egy részt felégette üldözőit. A démonok visítva hullottak porba. De ez még mindig nem volt elég. Végül kardjával vágott egyet a levegőbe, s egy portál nyílt meg előtte. Majd elnyelte a fekete sötétség.