A sötét csuklya alatt
Névtelen 2008.06.24. 10:48
7. Fejezet; a fekete gyémánt
Mint tudjuk Kithara egyik elmaradhatatlan kiegészítője egy nyaklánc amely eddig mindig hűségesen lógott gazdája nyakában. Mikor Kithara fejlődött akkor a szív alakú gyémánt is feketévé vált. Ez a kő igencsak közel állt a lányhoz mivel édesanyjától kapta mielőtt meghalt volna. De mostanában nagyon furán viselkedett. Két héttel a GDSz megsemmisítése után egyfolytában vészjóslóan villogott.
Egy nap üzenet érkezett Koennmától ,hogy elloptak egy mágikus erejű tárgyat amit meg kell szerezni és el kell pusztítani ,mert az emberekre nézve nagyon veszélyes. Már épp úton voltak amikor rábukkantak a rablóra. Egy hatalmas fekete szörny aki épp a kezébe tartotta az ellopott tárgyat: egy lapos dobozszerű valami ami különféle ékkövekkel és gyémántokkal volt díszítve. Yusuke rögtön nekiesett a szörnynek aki mint egy egyszerű rongydarabot felemelte és eldobta. Kuvabara sem járt jobban. Végül Kitharat vette célpontba aki támadás nélkül is elérte ,hogy harcoljon a szörnnyel . Egy pár percig tartó kisebb csata után a szörny sarokba szorította a lányt és már végezni akart vele amikor észrevette a most is kitartóan villogó fekete gyémántot . Rögtön kiszemelte magának mivel a dobozt is csak azért lopta el ,mert voltak rajta égkövek is. De a fekete gyémánt nagyon ritka és értékes ezért rögtön letépte a lányról. Ez azonban rossz lépés volt mivel alig tudta megszemlélni máris ketté hasította Kithara. A lánynak fekete haja és vörös szemei voltak . Gondolkozás nélkül rárontott barátaira. S miután harcképtelenné tette Yusukét és Kuvabarát Hieire támadt.
-Kurama! Add ide a nyakláncot! –Kurama villámgyorsan felkapta a gyémántot és Kithara nyakába akasztotta.
Rögtön visszaváltozott a lány és fejét fogva gondolkozott azon ,hogy most mi is történt. Kurama sápadt arcából és a földön fekvő Yusukéról ítélve valami szörnyű.
-Most mi is történt? Kithara megtudnád magyarázni? –Kithara nagyon elgondolkozott. Mi is történt?
Az a szörny levette a nyakláncát és… most itt van. A lány ijedt arcát szomorúság vette át. Ezt a gyémántot az édesanyjától kapta…amikor megszületett… azok akik megölték a szüleit levették róla .
…
Az eset után Kithara kétségtelenül kerülte barátai tekintetét. Valahányszor szóba került próbálta mindig elterelte szót. De egy idő után nem menekülhetett… . Koennma egyszer magához hívta . Sok mindenről beszélgettek : küldetéseikről ,eddigi kalandjaikról …stb.
-Ha már itt tartunk… Kithara, megmagyaráznád ,hogy mi történt a legutóbbi küldetésen? –szólt Koennma. Kitharanak görcsbe rándult a gyomra. De nem tudott szabadulni Koenma és a többiek kíváncsi tekintetétől.
-Rendben … - adta be a derekát. –mindent megmagyarázok… - Mindent elmesélt töviről hegyéig. Hogy az anyjától kapta és ,hogy amikor csatlakozott Raiunhoz előtte a fiú ellopta a nyakláncát. Miután megkapta észhez térült és megölte Raiunt. Legalábbis azt hitte.
Mindenki táranyílt szemmel és tátott szájjal hallgatta a történetet. – Ha most megbocsátotok elmegyek lefeküdni. –mondta a lány és elvonult.
Eközben…
Az egyik sötét helyiségben… . Valahol méterekkel a föld alatt egy alagút húzódott. Az alagútban egy
Alak rajzolódott ki. Egy magas ,széles vállú … arca nem látszott… . Sötét köpenyének mély redői gondoskodtak is róla ,hogy nem látszódjon az arca.
-Készen állnak…. –szólt mély hangján.
-Remek …. – válaszolta egy alacsony férfi. A GDSz utolsó megmaradt tagja. – Mikor támadunk?
-Még ne, majd . Meg kell ölnünk a lányt .
-És mégis ,hogy?
-Youkoval, megmérgeztük nem?
-De, de sajnos mikor majdnem meghalt ő akkor visszaváltozott , nem tudom ,hogy.
-Csakhogy ezúttal nem fog.
-Mi a terved? – azonban nem válaszolt ,csak egy széles vigyor helyettesítette. Arcát még mindig eltakarta a sötétség de jól kivehető volt gonosz vigyora.
|